Egy érzés? Mely meghatározza mindennapjaimat, minden cselekedetemet, gondolataimat. Betölti szívemet. Tudom: hiába! De mégsem, mert általa szebben látom a világot, jobb ember leszek.
Ép ésszel felfogni a lehetetlent, de mégis: hinni, hinni reménytelenül, rendületlen!

Sziasztok!

Kb. 3 hete, 1 hónapja láttam ezt a filmet. Nem olyan régi, 2004-es, ha jól tudom. (A címét nem árulom el, majd a végén, hogy érdekesebb legyen:))
Nem tudtam, hogy miről fog szólni, a nővérem kérte, hogy menjek el vele, mert azt hallotta róla, hogy szép tájakon játszódik. (Dél - Amerika, Machu Pichu...)
Aztán elkezdődött a film.
Nem tudom más hogy van vele, de valahogy "lejön" a filmen keresztül, hogy a Föld mely pontján készítették. (Ez most elég értelmetlen, mert eleve látjuk a környezetet, meg utána nézhetünk, hogy hol készült, de én most nem erre gondolok. Igazából nem tudom megmagyarázni. Mondok egy példát: az 1. pillanatban megérzi az ember, ha amerikai filmről van szó, vagy angol..... Én így vagyok vele.)
Most egy olyan korszakomat élem, hogy nagyon érdekel minden, ami Latin - Amerikához kapcsolható.
Nem vagyok egy elszánt, forradalmár alkat, de visszagondolva úgy érzem, örülök, hogy láttam ezt a filmet. Az erőszak minden formája ellen tiltakozom, diktatúra, terror és gerillaharcok sem lelkesítenek. Nem azt láttam ebben a filmben, hogy hogyan válik egy fiatal fiú, kezdő orvos a későbbi "commandante-vé", hanem egy ember lelki kibontakozását, hogy hogyan eszmél rá a körülötte lévő világ igazságtalanságaira és hogyan akar ezen változtatni.
Erről az emberről - bevallom - eddig nem hallottam. De azóta próbálok minél többet megtudni róla, általa még jobban kötődöm Dél - Amerikához.
A film: Che Guevara: A motoros naplója
U.I.: Nézzétek meg!

Szia Kedves Idegen!

Nagyon szeretném, ha most elolvasnád a bemutatkozásom. Most regisztráltam, nagyon tetszik. Végre találtam egy olyan fórumot, ahol az EMBER szólalhat meg. ( Szerencsére ez is egy az internet pozitív hatásai közül.) Szeretnék levelezni, ismerkedni. A nevem... furcsa. Nem mindennapi, remélem én sem vagyok az. Azt tervezem, hogy a mai naptól gyakran kukucskálok be, a "palackba", és adom fel üzeneteimet, remélve, hogy nem veszik el és partot ér valahol.
Úgy érzem, ki kell írnom magamból, ami bennem van. Köszönöm, hogy ezt megtehetem.