Sziasztok,
én egy Magyarországon elég erőteljesen jelen lévő sztereotípiát szeretnék eloszlatni vagy ha nem is, legalább gyengíteni egy kicsit.
A francia emberekről van szó, akikkel kapcsolatban a kőkemény nacionalizmus meg az idegenek elutasítása(hát még ha nem beszél franciául - alapon) nomeg Clémenceau trianoni rendezése jut sok ember eszébe, igen negatív felhanggal. Nekem szerencsém volt mert egy középiskolai tanulmányi verseny alapján huszadmagammal jutalomból 2 hetet tölthettünk Franciaországban, Párizs érintésével Nantes-i tartózkodással, ahol családoknál laktunk. Engem és a barátnőmet egy 50 körüli értelmiségi házaspár szállásolt el, akik pár éve már foglalkoztak ilyesmivel,azaz hogy OKTV-s fiatalokat "pesztrálnak" egy hétre nyáron. Ezalatt az idő alatt olyan szintű műveltségre tettek szert a magyar történelemben, földrajzban, gasztronómiában stb,(ez a könyvespolcukon is látszik), ami az Atlanti-óceán partján bámulatos. Vannak magyar barátaik, tudnak néhány szót is, és főleg a családfőt nagyon izgatja a rendszerváltás történeti háttere. 2 éve voltam kint, és azóta is tartjuk a kapcsolatot, idén nyáron meglátogattuk őket, ősszel pedig ők jöttek el. Persze ez lehet egy kivételes eset, de nyári francia körutunkon azt tapasztaltuk, hogy a városokban is (főleg az idősebbek, a fiatalok sokkal kevésbé), nagyon segítőkészek az emberek, ha látják hogy nem találunk valamit szóval hogy kiköpött turisták vagyunk.
Még tudnék erről mesélni de remélem egyelőre ennyi is elég, hogy árnyaljam a képet.
Üdvözlet és Kellemes Ünnepeket mindenkinek:
Timi

Csak azt nem értem hogy az ember az iskolai lépcsők megmászásával párhuzamosan miért lesz egyre távolságtartóbb és óvatosabb a társaival?Jó lenne ha nem igy lenne-vagy csak én járok rossz helyen?