hát mit mondjak tény és valo hogy életem legnehezebb időszakán megyek most keresztül!!Nem tudok megbirkozni azzal a ténnyel hogy életem értelme elhagyot engem és a lányom egy másikért!
Nagyon nehéz igaz már január ota nem halottam rola és ő se hiv hogy mivan a lányával!!!! szóval elvan a ribancokkal!!!!
Nem tudom feldolgozni hogy nélküle kell élnem és fel nevelenem a lányom!!!!!Soha nem hittem volna hogy ő ilyen lesz soha!!!!
hisz annyira boldogok voltunk megvolt mindenünk sikerült vennünk egy házat és a lányunk is megszületet asztán egyik naprol a másikra meg bolondult!!!!És eldobot minkett!!!!!!!!!!
Olyan nehéz és kezdek rájönni hogy nagyon tönkre tettem az életem 20 évesen!!!!De nem tudok most már mit tenni elkell fogadni és tovább lépni!!!!!De nagyon nehéz!!!!!!Leirni nem tudom!!!Hát az élet nem egy habostorta!!!!!!!!!!!Sajnos vannak ilyen apák akiknek többet ér az a dolog mit a családja ,pedig én is megadtam neki mindent nem volt panaszra szava!!!Probáltam megfelelni az igényeinek és persze a családjának is !!!!!!igyekeztem a leg jobb anya és feleség egyben mennyecske is lenni és mind ez látom már hiába!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Hát az én történetem nagyon,nehéz elmondani mivel fájdalmas még most is nekem!!!!!!!!!!!!! 20 éves vagyok van egy másfél éves lányom akit imádok!! boldog élettársi kapcsolatban éltem 2 évig lacival aki nagyon szeretett minkett!! nagyon boldogok voltunk sikerült vennünk egy házat amit felujitottunk és végre megszabadultunk a hárpia anyjátol is!!!!!!!ez történt 2008.juni.20 Asztán tul voltunk a lány keresztelőjén amit vidéken anyámknál rendesztünk!! Asztán azon vettem észre magam hogy laci átjárogat a szomszédba mivel nem voltam féltékeny igy nem törödtem vele!!! de rájöttem hogy hibáztam,teltek a hetek és ez egyre csak rosszabb lett mivel ő már szinte az egész napját ott töltötte náluk velem s evikémmel nem törödve!!Nagyon kikesztem borulni hogy ennyire nem foglalkozik velünk jött ment és egésznap nem tom hol volt ha nem dolgozott persze,a maradék idejét meg a szomszédba töltötte egy iza nevü lány társaságába!!!! eszt értem el 2 év hüség után hogy ráhatson erre a lányra!!!! De nem akartam elhinni a tényeket hogy ő ilyett tenne velem igy ment ugyanigy tovább az élet!!!!!!!éffélekig beszélgetet kint vele nagyon fájt és csak veszekedés veszekedést követett!!!!!! Ugy döntött agusztusban hogy hazavisz minket anyámékhoz egy hétre vagy többre!!! Én nem akartam mert rosszat sejtettem de mindenki szerint ez majd jót tesz mindkettőnknek. igy is tett.Nem tom a mai napig mit csinált azon a héten de mikor nagy könyörgésre haza vitt tutam hogy valami nincs vele rendben!!!agusztus végén vitt haza asztán szeptember 04.-én én hagytam el a lánnyal és ő hagyta!!!vonatra ültem és végig sirtam az utat!!hivogatam utánna sokáig hátha lejönn értünk hátha megjönn az essze,de tévedtem.NEM NEM kelletek már nekem kiabálta a telefonba,a szivem megszakadt hogy hova jutottunk és aszt kérdesztem magamtol hol rontottam el? Asztán nehezen a nyugtatok és anyámék segitségével beiratkoztam az iskolába hogy folytasam ott ahol abba hagytam!!!! Majdnem csak bele ropantam a fájdalomba a hiányába és nem tutam... [folytatódik]

Hát az én történetem nagyon,nehéz elmondani mivel fájdalmas még most is nekem!!!!!!!!!!!!! 20 éves vagyok van egy másfél éves lányom akit imádok!! boldog élettársi kapcsolatban éltem 2 évig lacival aki nagyon szeretett minkett!! nagyon boldogok voltunk sikerült vennünk egy házat amit felujitottunk és végre megszabadultunk a hárpia anyjátol is!!!!!!!ez történt 2008.juni.20 Asztán tul voltunk a lány keresztelőjén amit vidéken anyámknál rendesztünk!! Asztán azon vettem észre magam hogy laci átjárogat a szomszédba mivel nem voltam féltékeny igy nem törödtem vele!!! de rájöttem hogy hibáztam,teltek a hetek és ez egyre csak rosszabb lett mivel ő már szinte az egész napját ott töltötte náluk velem s evikémmel nem törödve!!Nagyon kikesztem borulni hogy ennyire nem foglalkozik velünk jött ment és egésznap nem tom hol volt ha nem dolgozott persze,a maradék idejét meg a szomszédba töltötte egy iza nevü lány társaságába!!!! eszt értem el 2 év hüség után hogy ráhatson erre a lányra!!!! De nem akartam elhinni a tényeket hogy ő ilyett tenne velem igy ment ugyanigy tovább az élet!!!!!!!éffélekig beszélgetet kint vele nagyon fájt és csak veszekedés veszekedést követett!!!!!! Ugy döntött agusztusban hogy hazavisz minket anyámékhoz egy hétre vagy többre!!! Én nem akartam mert rosszat sejtettem de mindenki szerint ez majd jót tesz mindkettőnknek. igy is tett.Nem tom a mai napig mit csinált azon a héten de mikor nagy könyörgésre haza vitt tutam hogy valami nincs vele rendben!!!agusztus végén vitt haza asztán szeptember 04.-én én hagytam el a lánnyal és ő hagyta!!!vonatra ültem és végig sirtam az utat!!hivogatam utánna sokáig hátha lejönn értünk hátha megjönn az essze,de tévedtem.NEM NEM kelletek már nekem kiabálta a telefonba,a szivem megszakadt hogy hova jutottunk és aszt kérdesztem magamtol hol rontottam el? Asztán nehezen a nyugtatok és anyámék segitségével beiratkoztam az iskolába hogy folytasam ott ahol abba hagytam!!!! Majdnem csak bele ropantam a fájdalomba a hiányába és nem tutam... [folytatódik]