Tovább!

Az ostrom meg nem áll, tör felém,
és én vívom a harcot könnyedén...

És tovább, tovább megyek!
Elvakít, rámvicsorít a veszély,
és zuhog a nemkívánt mocsok!
Vés, vagdos az ordító vihar...
A ruhám cafatokban lógó dirib-darab...
De taposok tovább, tovább megyek!

Ha nem mész – én kő vagyok,
te meg még mindig csak homok!
Megyek, és nem érdekel, hogy gyötrő melegen
vérem lecsorog az egész testemen!
Kolozsvár, 2008. december

Jelek

Csak jeleket írok:
végtelen és értelmetlen
jeleket.
Az egyik kerek,
a másik szögletes,
van ami érzéketlen,
aztán löktetésteli.
De ezek mind-mind
csak és kizárólag
jelek!
Gondolkozok...
Nem gondolom...
Nézek és látok,
és váltig tudom:
a rejtélyes jeleknek
értelmet adok...

Bánffyhunyad, 2009. márc