Ferke Andris hírös tót író, rendező, énekes, graf.tanár a nyitrai egyetemen nagy hatású uszító előadást tarta a ma is folyó fölvidéki magyarosításról

hallgatok
mert elvették
szavaim
szólok
mert belémverik
amit ki kéne
hánynom

hallgatva
szeretlek
szeretve
szólok

rusnya féreg
földbetaposva
csikorgó
fogakkal
könny nélkül
védelek

az államilag szervezett fölvidéki magyarverésekre

ha aszondom
Frckij
essel hasra
lényegtelen
akar Te
vagy én
de az nem számít
Frckij
az Úr prófétája
általa
az ő szájával
kezével
vág pofán
essel hasra
seggre
ne állj itt
mint 1 faszent
ne szólj
ne bámulj
nem érted
hogy senki
vagy
vagy még
ha nem
az leszel
ne állj ellen
ne lázadj
fölösleges..

Ti csörgősipkás hörcsögök,
Ti színes játékhólyagok,
Elpestisedett nyavalyások
És talmi magyarok:
Ti mind, kikhez nincs közöm,
Köszönöm nektek, köszönöm,
Hogy nem a tietek vagyok.

(Sajó Sándor: Szomorú bizakodás, '3o

a csonkamagyarok többséginek mikulási ajándékiér':

számotokra már nem vagyok magyar,
de, lelkiszegény ostobák, nem is tót
- nekik még mindig gyűlölt magyar,
nektek csak palóc

Ha kérsz valamit magyarul a vegyes lakosságú elcsatolt fölvidéki területeken, általába' rádförmednek:
"Po szlovenszki!" (ami annyit tesz: Tótul!)
esetleg +' előtte annyit hozzátesznek: Nyerozumjem.
Se pardon, se bocsánat.
A válasz rája /cseül): Já vám rozumím, vi chcete znyicsit mou kulturu, múj jazik, proto jszte szem prsisli, proto mluvíte tak neszlusnye, proto mi nechcete rozumnyet.
Aty sze szplnyí vúle Pána!
/Én értem önt: ön azér' gyütt ide, h. +semmisítse a nyelvem, kultúrám, ezér beszél iy durván, ezér nem akar értni éngöm. Legyen + az Úr akarata!

Mindenkinek Isten által adott joga az anyanyelvin beszélni azon a területen, hun má' sok nemzedék óta élnek azonos nyelvű ősei (- s ráadást sokszor túlnyomó többségbe', hiába igyekeznek hatalmilag megváltoztatni a nemzetiségi arányokat).
S ha a betelepülők nem értik őket, akkor ők tanulják meg az régebben ott élők nyelvit, s ne kénszerítsék rájuk a sajátjuk.
Ez egyszerűen emberi jog, de kultúrálisan, ökológiailag stb. is indokolt.
Ezt csak a hatalmi politika vonja kétségbe. Küzdjünk ez ellen!

Dénes György, a fölvidéki, pelsőci születésű költő (- + '7):

Kiáltanám: hazám, hazám

Csak szülőföld? Vagy haza is?
Nehéz a szívem, egyre nehezebb.
Sötét erők befonják egemet,
rab vagyok immár magam is.

Kiáltanám: hazám, hazám,
de súlyosodó szavam: mint a kő.
Nem voltam soha "nagyvilág-hivő,
szívemet meg nem osztanám.

Enyém e rög?, vagy idegen?
Mi vár reám? Átok vagy ölelés?
Átdöfi mellem mindennap a kés,
a viszonzatlan szerelem.
'79


Töprengés a szülőtáj romlása fölött

Beépítik a mezőket,
beépítik a kerteket,
lecsapolják a nádasokat,
ahol szárcsák rikoltoznak napestig.
Eltüntetik a füzeseket,
traktorral szaggatják föl a vén törzseket,
melyek bozontos gyökereikkel
az ég felé merednek,
s leborulnak a megfakult homokra.
Beépítik az akácost,
ahol illatot kevert a nyáresti szél,
s méhek raja danázott napestig.
Beépítik a parlagot,
ahol mohos kövek lapultak csüggeteg,
s irgalomért könyörögtek.
Elorozzák az erdőaljat,
ahol nanyi kék harangvirág susogott
a felserkenő szélben,
ahol annyiszor elkiáltotta
időnk fogytát a kakukk.
Kikövezik a Sajó partját,
ahol égerfák hajoltak a víz színére,
ahol fölvetette magát
a hetyke ponty, hogy elvillanjon,
mint fényszilánk az üvegen.
Beépítik az árkokat, dombokat,
a bodzásokat, málnásokat, szedreseket,
beépítik az ibolyás, gyöngyvirágos ligeteket,
a semlyéket, ahol a kikerics
kiborult a föld kosarából.
Befalazzák gondolatainkat, emlékeinket,
múltunkat, jövőnket, anyánk keze nyomát,
apánk ellobbant szemhatárát.
Szétzilálják idegeinket,
elködösítik tekintetünket, érzékeinket,
megmételyezik sohajunkat, kurjantásainkat,
lendületünket és ellankadásainkat.
Befalazzák a teret és az időt,
amelyek megkövesednek bennünk
a vas és beton szörnyű szövedékeiben.
'88

s +' 2 részlet a Tücsökhegedű c. gyerekverskötetibü' (Madách, Pozsony '74 /a többi tán nem csúcs - küssé sematikusak is, de kedvesek):


Gyöngyvirág

..
májusi gyöngyvirág,
ringatja csöndesen
hajnal-ég harmatát.

Ringatja... [folytatódik]

Terjed az erkölcstelenség, csalás.
- Mond6juk azt is: globalizálódik tán?
Má' nemcsak Csonka-Madzsarisztánba' csapják bé az idegeneket - köztük a kisebbségi s vidéki magyarokat es Budipestisen -, hanem Fölvidéken is a magyarokat.
1 kasszírnőcske ma majd félezer koronával könnyített vón rajtam, ha nem figyeltem vón s nem beszéltem vón más nyelveket is, köztük nehány szlávot is, mit hajlandó vót +értni a bunkó hölgyemény, ki bocsánatot, pardont se tanula + mondani +' az anyanyelvin se.
S e sajna, nem egyedi eset, hanem elég gyakori.
A megszállt területek magyarjai is valahogy túl sokszor húzzák a rövidebbet a hatalmon lévők ügyességinek köszönhetőn.

schwärzer im Schwarz, bin ich nackter;
abtrünnig erst bin ich treu;
ich bin du, wenn ich ich bin.

(feketébb feketében, pőrébben.
Hűtlenül vagyok csak hű.
Te vagyok, énem teljén

P. Celan: Lob der Ferne - A távol dicsérete)


Az autonómia hosszú ó-val írandó s mondandó, míg az embert nem üldözik miatta. Aztán + +' inkább, ha van benne kurázsi, s mer is tenni érte, nem pedig csak piszkálódik.
Persze a csonka-magyarok zöme igazán nem viszi vásárra érte a bőrit.
Akit +' nem fenyegettek, zaklattak a szekusok a magyarságáért, az csak ne papoljon a románosodásrul.
Soxor igazán kedve lenne az embernek az egyik primítív bandától a másikho' pártolni, ha nem lenne mindegy.
S amíg románozni + szlovákozni + szerbezni fogjuk az elszakított magyarokat - vagy zsidózni a sajátjaink, addig pusztulni is fog ez a szerencsétlen nemzet.
Amíg nem bírjuk elviselni, hogy valaki nem az akadémiás nyelvet vagy a lehetetlen pesti zsargont nyüvi, hanem esetleg tájszólásban beszél, és netalántán játszik is a nyelvvel, addig csak gleichschaltolni leszünk képesek, s neadjisten bénítjuk is nyelvünk fejlődésit, alkalmazkodóképességit.
Mi telik ki abbul, ki i'yesmikbe köt belé, kit i'yesmik zavarnak?


"Egy ember nagy vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg. A vacsora órájában elküldte a szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden készen van. De azok egytől egyig kezdték magukat mentegetni. Az első azt üzente neki: Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni és megnézni. Kérlek, ments ki engem! A másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem, megyek és kipróbálom. Kérlek, ments ki engem! Megint egy másik azt mondta: Most nősültem, nem mehetek. Amikor visszatért a szolga, jelentette mindezt urának. A ház ura megharagudott, és ezt mondta szolgájának: Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és a vakokat. A szolga aztán jelentette: Uram, megtörtént, amit parancsoltál, de még van hely. Akkor az úr ezt mondta... [folytatódik]

Meghallgatható a "youtube.com"-on:

Kormorán : Volt apám, volt anyám

Volt apám, volt anyám,
Volt Istenem, volt hazám.
Volt bölcsőm, lesz szemfedőm,
Volt csókom, volt szeretőm.

Elvették az életem,
Mi maradt, az is sérelem,
Egy emberöltő s így vagyok,
Adtam, semmit nem kapok.

Nem kellek én senkinek,
Az ördögé lett mindenem.
Tiszta szívvel gyónom én,
Hitem, még van remény.

Kinevetnek, gúnyolnak,
Magyarként meghurcolnak.
Mint fű kisarjad megterem,
Élet nő a szívemen.

Kinevetnek, gúnyolnak,
Magyarként meghurcolnak.
Ezerkilencszázhúsz után
Van, még sincs hazám.


Más:
"Csak anyanyelvemen lehetek igazán én... Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.

Erős várunk a nyelv – Illyés Gyula adta Kosztolányi hátrahagyott műveinek első kötetcíméül.

vö.: Frank T.: Nemzetek fölötti nyelv és nemzeti fennmaradás, Magyar Tudomány, 2004/8, 813. o. - fönn a világhálón is

a haza

fájó hiány
nincs
csak belül keresheted
nem őrzik irigyek
nem pénzhajhászok kegyetlen hada,
akik csak kihasználni akarnak
Magyarország
az elrabolt haza
lelkünkben él
mennyországként, szépként
szeretteink lakják
ölelésre tárul karjuk
balzsam a gyűlölet égő sebeire
értő mosolyuk, szavuk


Benes-dekret -
én-monológ

én
a kicsi
nagy
ravasz
hazug
kapzsi
tömeg-
gyilkos-
bujtó
mert
gyűl-
ölöm
őket
benn
es
de
kretén
én

majd nem fognak
azon gúnyolódni
hogy ma szarik,
holnap szarik!
elfelejtik még
a barbár
nyelvüket is!
a mesterem is
túlszárnyalom.
még hogy én
kretén!
majd meglátják,
megérzik,
megtudják:
elérem,
amit akarok -
mégha hazudok-
csalok is -
rajtuk kívül senki más
nem jön rá,
nem fogják megtudni!
mert arról teszek, hogy
őket senki
meg nem kérdi!
akármi nagyot
tettek is eddig,
elfelejtik!
szégyenkezzenek!
mert mi őket
ügyesen
lefasisztázzuk!
hisz a bonyolult, barbár
nyelvük’ úgyse nagyon
érti senki -
mit törődnének velük!
még hogy nincsenek
bűnösök,
csak bűnök!?
majd bebizonyítom,
hogy mind bűnös -
az ártatlan is -
el is hiszik,
mert mind bűnös -
az ártatlan is!
mert én,
népem
kis ügyes,
ravasz nagy
demokratája,
aki a velünk,
köztünk,
mellettünk
élő sorstársaink’?,
szomszédaink’?
piha!
megvetem
gyűlölöm,
elpusztítom
őket -
az ördög találmánya,
megtestesülése -
én,
a kicsi,
híres leszek!
engem dicsőíteni fognak!
fölöttem díszbeszédeket
tartnak, engem mint hőst
koszorúznak!
rólam unos-untalantan
megemlékeznek,
tankönyveket írnak!
nekem díszhelyeken
szobrot emelnek!
nincs mentség -
hiába akarják
kettéválasztani
a kettő egy:
bűnös és bűn.
ez nem elvi
kérdés,
hanem hatalmi.
és nekem,
mégha kicsi vagyok is,
hatalmam van!
a miénk Eurázsia fele!
s rokonunk a világ
másik fele:
a másokat gyarmatosító
kihasználó, elnyomó,
irtó s kipusztító
franciák, britek,
oroszok, jenkik,
spanyolok, portugálok,
olaszok, hollandok... [folytatódik]

Láttam egy filmet, úgy két hete, a Dunán. Venezuelában (régóta) élő magyarokról szólt. Sok minden elgondolkoztatott,nagyon is, a ragaszkodás formái, mikéntjei is, meg a fényes ottani tájhoz kötődés, a munkaszerveződés, az, hogy a vegyes házasságok talán élhetőbbek kint, mint a magyar-magyar próbálkozás, a könyvekhez, tárgyakhoz, emlékekhez való viszony, a mai itthoni élethez kapcsolódás ... és még sorolnám, ha tudnám, de sok mindenre már nem is emlékszem, pedig akkor beleéltem magam a látottakba-hallottakba.
Azért írok éppen, hogy aki látta a filmet, nem tudná-e megmondani, hol lehet ezt megnézni (újra), mi a címe, ki rendezte (stb.)? /Tudom, voltak régebben hasonlók, talán sorozat is, de most engem ez érdekelne.../