"Emberré lenni


Minden emberben egy
angyal születik,
de az élet a
szárnyakat letépi.
Még így is angyal
de nem érti, miért
hideg kezek becézik.
Fázik - s vérében a sors
mérge tenyészik;
s hogy 'jó' vagy 'rossz'
- mondják és ítélik.
Ő csak tépett tollait nézi
s próbál angyalból emberré lenni."

Mit adhatok? majdnem semmit: tanácsot.
Ezernyi sors közül nem léphetek
sorsodba, míg rád örvény torka tátog,
hogy magad ellen is megvédjelek.

Mit vágyad kér: lopd és rabold magadnak;
mit lényed kér: bőven terítve van.
Csupán a káprázatok szomjuhoznak,
a valóság nem eped szomjasan.

Bármennyi gonoszságod, balgaságod
nem is súrolja tiszta mélyedet.
Ha szövevényed és kérged lehámlott,
kiáll, mint pőre szirt, a szeretet.

(Weöres Sándor)

Hello!
Véleményem szerint a két "ítélet" között vannak különbségek:
1.) Isten ítéletének célja az EGY még tökéletessebbé tétele érdekében történik. Az emberi ítélet az elhamarkodottságról, esetleg az önzésről szól.
2.) Az isteni ítélet egyszerre ismer "multat-jelent-jövőt".
Az ember sokszor még a jelenét sem ismeri, némelykor csak a sötétben botladozik.
3.) Az isteni ítélet tudja miért az az ítélet ami. (Ő az óceán)
Az emberi ítélet viszont csak csepp a tengerben.
(Lehet, hogy most Schillert bíráltam felül? Nem volt szándékomban).