Sok állatunk vót gyerekkoromba' (tehen, bornyúk, tyúkok, kutya, disznó, bárányok, kacsák, macskák, kecskék + madarkák: fiatal szarka, szárnyonlűtt, sebesült meggyvágó, fecske, gólya, cigányhal, tengerimalacok, sün, még elhagyott őzgidák is, míg el nem vitték üket a csendőrök). Nem is t'om, hogy győzte apum a gondozásuk, amellett, h. munkába is járt.
Most úgymond nics rá lehetőség. Bérlakásba' lakunk.
Ha elvesztnénk az állásunk, kilakoltatnának (mi 1üttjár, mivelh. szo'gálati lakásba' lakunk), tán +' lehetne vmit kezdni a romladozó szülői portán, + tudnánk élni e fogyasztói rendszertül független parasztkint is. Csak ölni fájna nagyon. Azt hiszem: inkább én is eltemetném az állatink, mint oy sox gyer'koromba', + apum is az utó'só tehenünk, mikor belészakadt (a medencéje) a bornyadzásba.

Azér' azt nem tartom épp ízlésesnek (- bár t'om, h. csak egy átvett könnycím), h. az állatfajtákat egy témába rakjuk a családunkkal. Még akkor se, ha esetleg családtagokként szeretjük is üket, s mégha végül az embör is csak egy állat.
Azér' a gyerekink, a társink akkor is összemérhetetlenek velük, ez utóbbik öszvehasonlít6atlan s több örömöt xeznek, - mégha gondot is, - egy élet, az életem értelme ők, míg az állatok, ha örömt xeznek is, inkább csak vigasztalót, és mégha segítség, létföltételünk is az ü létük, mer' nélkülük mi is elpusztulnánk, akkor se emberek. Velük csak állati szinten lehetünk jó emberek.

"A kutyám jön, hogy kitöltse a hűtlen barátok által hagyott űrt a szívemben. Nincs benne irigység, rosszakarat vagy gyűlölet. Nem árulja el a titkaimat, nem lesz féltékeny a sikereimre, és nem leli örömét a bánatomban." George Eliot idézete a négyzeten, amikor nem egy, hanem két kutya vár otthon! Így lehet a szeretet megduplázni! Az ő szeretetük nem hasonlítható össze semmivel, és ők talán nem is tudják, mit jelentenek az életünkben. Ezt csak azok értik, akiknek már volt vagy van kutyájuk, de kívánok minden kutyának egy szerető gazdit, és minden embertársamnak egy hűséges ebet.

A kutya: csupa mosoly és buzgó farkcsóválás. Hogy közte mi van, az nem is igazán fontos. Carla Ortega

Ma van a kutyám 10 születésnapja. Irigylem őt egyszerű életéért, hűséges szivéért, feltétel nélküli szeretéért. Neki minden: egy szép, kedves szó, egy simogatás, egy séta, egy összebújás. Miért nem lehet az ember is ennyire egyszerű, miért bonyolítjuk az életünket, mikor ilyen kevés dologgal megszépíthetnénk egymás életét? Ne akarjuk kutyáinkat emberi tulajdonságokkal felruházni, maradjanak mindig ilyenek, legalább bennük leljük örömünket. Ők nem ígérnek, csak adnak, még annak is aki beléjük rúg.

Piroska/50/Szombathely Üdvözöllek én is benneteket.Véletlenül barangoltam közétek,de a mostani lelkiállapotom miatt,szerencsésnek érzem magam, hogy rátok találtam. Egy hete veszitettem el, a legkedvesebb, leghüségesebb társam,családtagot a KUTYÁMAT a Boby-t.16-éven keresztül,gondohatjátok.hogy rengeteg örom és figyelem volt jelen. Most egyik napról a másikra mind ez semmivé vált.Nem találom a helyem, sokat-sokat sirok,mert, nem kell gondolatba elmennem, látom minden apró mozdulatát tekintetét.Mondjátok normális eset ez? Segitsetek abban ,hogyan tudnám helyére rakni ezt az érzésem. A Fiam előtt már nem akarok ,illetve visszsfogottan jelzem Bobyka hiányát, napjában többször fehiv,a hangombol tudja, hogy érzem magam.Nem akarom, hogy aggodjon értem.Családi házban élünk, a nyughelyét Bobynak egy fa alatt találtam jó helynek, s a fürdőszobából még látom is.Most érzem, hogy nem vagyok igazi önmagam., vagy talán mégis?
Köszi

sziszke21 Rédics
Hello állatkedvelők!
Én egy kétgyermekes anyuka vagyok.Nálunk valóságos állatkert van.A mi barátaink sokfélék.Van két kutyunk;Zsebi és Kópé.Cicáink is vannak,de sajna a szerelem sokuk életébe került.Bandi cicát még haza várjuk.Vannak pintyeink,2 nálunk született,igy pinty nagyszülök lettünk.Puszi a nyuszi,drága pofa,mindig morog,megmutatva,hogy ő az úr<nő> a háznál.Mikor idekerült,meg voltam győződve,hogy beteg.Kitépkedte a hasáról a szőrt.Rá egy hétre kiderült a valódi ok,nyuszibébik születtek.<Biztos unatkoztak az úton,míg a kisállat kereskedésekbe vitték őket>Így egy nyuszi helyett,négyet vettünk.Aranyhalak,t.malackák,hörcsög,teknős is már megfordultak nálunk.Van furcsa párunk is,kacagó gerle és h.papagáj.Látnotok kellene,milyen édesen puszilkodnak.A gerle a lány,és midig tojik két tojást.Lupi a papagáj,fele akkora,mint a gerle.ŐK A PÉLDAKÉPEIM.Heteken keresztül üli a gerle a tojásokat,sosem kelnek ki,mégsem adják fel!Ez az igaz szerelem!!!Múltkor megmentettem egy vad gerlét.Olyan jó érzés volt szabadon engedni gyógyultan.Találtunk már sokkos kóbor kutyát is.Ugye tudjátok mit kell tenni,ha sokkos az állat?Ha érdekel valakit,üzenjen!ADDIG IS ÜDV MINDEN OLVSÓNAK:SZISZKE21

A "dolmányos pajtás"

A természetnek hála, ismételten gazdagabb lettem egy élménnyel. Megosztom veletek kedves palacktagok, így talán hozzájárulhatok egy pozitív, derűs hangulathoz.
Íme:
A cég ahol dolgozom (Budán) egy többszintes épület, külön dohányzó terasszal. Pár napja itt füstölögtünk ketten, bánkódva az elmúlt meleg időszakon, siránkozva a közelgő ködös, hideg jövőn.
A melettünk lévő háztetőn (amelyre egy szinttel fentebbről jó a rálátás) egy dolmányos varjú ücsörgött izgatottan. Helyesebben a háztetőn lévő antenna tetején múlatta az időt.
Fél perc sem telt el, s megkezdődött a mutatvány.
Varjú koma lereppent az antenna alá, felkapott egy diót (amit már előzőleg halomba hordott a háztetőre), majd hopp fel az antennára dióval a csőrében. Lassú tipegés jobbra, balra, mókás egyensúlyozás, csőr kitát, dió antenna tövébe le, bánatos kár-kározás. Újabb reppenés le, dió csőrbe, antennára fel, tipegés, dió potty, mérgelődő kár-kár.
Pontosan 6x ismétlődő kísérlet után a 7-re: ..... dió potty, "ujjongó" kár-kározás, zuhanó repülésbe le, dió befalás őrületes sebességgel, elégedett varjú ábrázat, tipegés a csatorna szélére, a csatornába csőr törölgetés, (ahogy a tyúkok is szokták a baromfiudvarban), majd három tisztelet kör után, usgyi a legközelebbi diófa felé.
Eme tüneményt szerencsére a természetvédő kollégával néztük végig (neki is újdonság volt, tudomása szerint varjak ezt nem igen produkálják).
Elmeséltük a dolgot a többi természetvédős kollégának, ők sem tudtak róla, így "nyilvántartásba vették", s hasonló történettel ajándékoztak meg. Miszerint:
Angliában eleinte (valamelyik madárfaj) az autóútra hordta a magvakat, ott a kocsik összetörték, ők meg összeszedték. Igen ám, de nagyon roncsolódtak a magok, szerteszét szóródtak, sok volt az óvatlan madár aki áldozattá vált, így stratégiát váltottak. Nevezetesen: a gyalogos átkelőre (zebrára) helyezik a magot, a gyalogos rálép, mag összetörik, lámpa pirosra vált, leleményesék pedig gyorsan összekapkodják mielőtt... [folytatódik]

Egér + Ego szerelem

Tegnap este, pontosabban éjjel 11 körül (a csillaghullásra való tekintettel) ücsörögtem a nyári éjszakában a bejárati lépcsőnkön. Mindenütt tücsökzene, a langyos levegőben ág sem rezdül, szélcsend, béke, határtalan nyugalom.
Mivel mozdulatlanul ültem (talán csak a szempillám rezdülhetett) a kis jövevény bátorsága pimaszul szemtelen volt. Nevezetesen egy egér közeledett a betonon, FELÉM!!!
Különösebb fóbiám semmiféle állatka iránt nincs, de az egér!, hát az mégiscsak egér.
Gyorsan számot vetettem a lehetőségekkel: felállok és futok, maradok és reszketek, hangosan beszélni kezdek hozzá, hátha odébáll. Végül is lesz ami lesz alapon, maradtam. Csendben. Nem bántam meg.
A kis szürke barát (kíváncsisága nagyobb volt mint félelme) óvatosan felmászott a papucsomra. Apró bajuszkája remegett, az egész kis állat szinte reszketett. Nem tudta mire vélni, hogy négy kis lába alulról "melegítve" van, de ez a meleg mégsem mozdul, s nem is bántja őt. Mozdulatlan pici szemei egy irányba néztek, szíve szinte az egész állatot megdobogtatta.
Nem tudom melyikünk volt jobban megrémülve Ő vagy én, mindenesetre az én légvételem erősen akadozott, az Ő reszketése pedig egyre erősödött.
Kb. 8-10 percig "ülhettünk így egymáson". Ezt követően "rogyadozó lábakkal" lekászálódott rólam a kisegér, s ugyanolyan lassan ahogy megérkezett eltávozott a páfránylevelek irányába. Mindketten egy furcsa kapcsolat élményével lettünk gazdagabbak.

Tuki kutyán kívül még rengeteg történetem van, de egy nagyon kedveset még megosztanék veletek.
Mint említettem a kertes házba "sok minden beletartozik". Többek között a sündisznók is. Gyermekkorom óta élnek sünik nálunk. Évek hosszú során át a süngénekbe is beivódhatott, hogy nálunk nem bántják őket, még ételt-italt is kapnak, felesleges tehát félni, nyugodtan lehet közlekedni, hangosan röfögni, a nyitott konyhaajtón szürkület után büntetlenül lehet leskelődni.
Egy általunk Bercinek elnevezett (mi úgy gondoltuk fiú-süni)(ismertetőjegye az orránál hiányzott egy darabon a szőr), szóval ez a Berci főként tejimádó volt. A mesebéli almát (tudjátok amikor cipeli a hátán a tüskéi között) kutyába sem vette. A tej, az bezzeg igen. Macskát megszégyenítő módon tudott lefetyelni. Két első lábával beleállt a tejestálba, majd a "combközépig" érő tejmennyiségben a gyönyörtől szinte megrészegült. Berci tejben nagyon "profi" volt.
Kicsivel később jött a meglepi. Egy vacsora alkalmával mélyebb műanyag edényben kaptak a macskák ennivalót. Nevezetesen pörkölt+nokedli maradékot, némi véletlenül odakerült uborkaszeletek kíséretében. Macskáink e napon valószínű diétáztak, az ételhez nem nyúlt senki. Jött a felmentő sereg egyik oszlopos tagja, Berci Úr.
A tőle telhető legnagyobb sebességgel vetette rá magát a tálra, s azzal a fürge mozdulattal amivel megindult pontosan a nokedlik, uborkák közé be is csúszott. (a könnyünk potyogott, na nem ám bánatunkban).
Kb. 10 perc leforgása alatt kivégezte a tál tartalmát, hörögve, szuszogva próbált kikecmeregni belőle. Mellső lábaival a tál szélére támaszkodott (ez lett a veszte), a tál pontosan rá borult, csend lett.
Berci kb. 2 percig lehetett zavarban, majd tálastul együtt megindult az általa helyesnek vélt irányba. (Gondolom lelki szemeitek előtt megjelent a vízszintesen mozgó edény láb nélkül, zörögve, időnként nagyot huppanva valami akadályon). Ha a kerítés nem vet gátat Bercinek, akkor valószínű, a sünfészek lakói igencsak egy ufonauta jöttével... [folytatódik]

Üdvözlet Mindenkinek!
Nálunk laknak-e állatok? Hát bizony szép számmal. A családi kertes ház összes szépsége, esetleg problémája, baja ebben a témában is megtalálható.
Régebben "tacskóban utaztunk". Figyelmes, éber, harciasságra bármikor kész fajta. Okos, sőt időnként túlzásba is vitte elképzeléseit. Tuki (mármint az eb neve) nyaranta hűsölési célból gödörásásban jeleskedett. Ezen tevékenységét tökélyre fejlesztette, olyannyira, hogy csak két füle, gombszemei, valamint turcsi orra látszott ki a földből. Egy jóízű reggelen (gödörszámlálás közben) Tukit nagyon lehordtuk, mindenféle gonosz jelzővel illettük, a felmenőit is szidtuk, egyszóval borzalmas reggele volt Tukinak. A család döntése végleges volt: ha még egy gödör lesz, Tuki nem kerüli el a megkötést, nem lesz több szabad rohangálás, lakásba ki-be járkálás, megszűnik a szabad élet minden előnye. Mint mondottam Tuki okos volt, felfogta. A következőképp cselekedett: 3 napig nem történt semmi, nem volt gödör sem, de Tukit sem találtuk sehol. Kezdtünk aggódni, már-már kiegyeztünk volna újabb gödörrel is, csak Tuki kerüljön ismét elő. De sehol. A 4. vagy 5. napon halk nyöszörgést hallottunk a pince felől. Tuki megvolt: hatalmas gödröt ásott a pincében a gázkazán mellett (itt keményre döngölt agyagos föld volt), majd ide ráncigált magával le rongyot, száraz fűszálat, papírdarabot, rossz cipőt, spárgát, s ki tudja még miféle kacatot. Hát ez lett az Ő gödre, itt szabad volt az ásás (legalább is megengedtük neki), Ő is mi is boldogok voltunk. Az éjszakáit fent töltötte, a nappali tikkasztó hőségben vonult boldogan a gödrébe. Sajnos Tuki azóta a kutyamennyországban lakik, de biztosan tudni véli a család, hogy ott is van egy pince, a pincében egy gödör, a gödörben rongy, szalma, rossz cipő... mindezek tetején pedig boldogan ül Tuki.

két és fél szobás lakást lakunk hatan. egy fölnött, két
kevésbé fölnött ezenkivül a KUTYA fajtáját tekintve Papillon, mérete: mint egy nagyobbacska házi macska, már 12 éves és egyre hülyébb szokásokat vesz fel, bár igen csak dagi mindig eljátsza a nagy éhezőt az összes bevásárló szatyrot megtámadja ....A másik állat Pimpo a nimfa papagáj vele semmigond ha kell énekel, válaszolgat a lakáson kivül levő madaraknakha nagyon hangos terort alékalmazunk és letakarjuk. a legujabb származék Eistein a Degu Ő is elfér egy kalitkában baj csak akkor van ha megszökik és megtamadja a Kutyát. no ez van.
sziasztok