Az összes üzenet időrendben

Sziasztok Mindenkinek!

"Egy nő vagyok csupán a sok közül,
Ki a városból a vidékre került" (a szavak szándékosan megcserélve).
Szeretem a vidéki életet, szabad teret nyujt.
Kedvelem a kirándulást,és a zenét, folyamatos 3műszakban dolgozom.
Rendezett családban élek ( férj+ nagylány ).
Egy barátom ajánlotta ezt a levelezési formát, mivel tudja imádok netezni. Bővebben magamról akkor írok , ha érdekel valakit. Addig is űdvözlet mindenkinek
Kislány

galahad (50 F)Soltvadkert

2006. 01 04

Az érzések mindig mondanak valamit, felületesen elis lehet olvasni a hozzájuk kapcsolódó szavakat. Az érzésekkel annyi mindenki játszik. Akkor is, ha vulgárisan, vagy pedig érzékien beszélünk róla. Az érzések olyanok, amikor az ember megpróbál beszélnük róla, és egy tiszta damasztkendőt lerak egy asztalra, majd arra vagy pernye, vagy madárpiszok kerül. Erre mondják: benne van a pakliban. Holott az érzésekkel nem szabad kártyapartit folytani, legfőképen nem "csalni" a lapok között.

Sok ember lelkével foglalkoztam már a szakmám révén is életemben, adódtak kellemes tapasztalatok, majd váratlan csalódások, melyek nemis mindig engem érintettek, de valahol mégis. Erre jó a "palack", kivan alaposan találva, vannak olyan levelezők, akik félve írnak, keresnek valamit, valakit, valakiket, aztán jön a nagy betűs DE!!!!

Az érzéseket fel kell vállalni! Az érzések mélyen az ember lelkéhez tartoznak, motiválják az életünket, teljesen mindegy mennyit nyom a korunk. Érzésekről minden fomában lehet beszélni, melyet sokan félreértenek, de nem tudatosan.

Van egy érzésem, mindig keresni kell a másik embert, aki majd veszi a fáradtságot, s válaszol neked rá, mert akkor nem sivár, bármennyi baja is van. Tapasztaltam már régen nemcsak magamon, másokon is, hogy az életöröm, BÁNAT összefügg bizonyos nemi spontanietiással is. Van, amikor ott csak csak a munka marad. Aki már érezte ezt, és választ mer adni mindezekre a gondolatokra önmagának, barátainak, keresett
kapcsolataira, rá kell jönnie: nincsen érzés, ha még oly egyszerű is, mely virtuálisan ne zárná magában annak a lénynek a múltját és jelenlétét, mely ezeket az érzéseket átérzi. Így lehet a "Palackon" keresztűl is kinyílni egymás felé. Az érzések hatalma nagy, elementárisak, csak már elmegyünk lazán a jelei mellett. Köszönöm, ha elolvastatok, a leendő válaszokat úgyszintén. AZ ÉRZÉSEK ÓRIÁSI ERŐT HORDOZNAK MAGUKBAN, CSAK MERNI KELL SZEMBESŰLNI VELÜK!

Tanmese a szeretetről. Az igaz szeretet nem szab feltételeket, és nem akar kalitkába zárni.


Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is, aki nézi.
Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat.
De egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni ? És megijedt.
Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni. És irigykedett, irigyelte a madarat, amiért tud repülni.
És egyedül érezte magát.
És azt gondolta: "Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem."
A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába és fogoly lett.
A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte. Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya, és mutogathatta a barátnőinek, akik azt mondták: "-Neked aztán mindened megvan" De szép lassan különös átalakuláson ment át: most hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását és megcsúnyult. A nőt már nem érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki és tisztán tartsa a kalitkáját.
Egyik nap elpusztult a madár. A nőt elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. De nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között.
Ha elgondolkodna, rájönne, hogy ami annak idején rabul ejtette a szívét, az éppen a madár szabadsága volt, szárnyainak dinamikus mozgása és nem a külseje.
A madár nélkül az... [folytatódik]

Üdvözöllek benneteket, és Eredményben, és Szerelemben Gazdag, Boldog Újévet Kívánok, a PalackPostaNet nagy családjának.
Új vagyok ezen az oldalon, Lajosnak hívnak, Dunaújvárosban lakom, nem tartozom a fiatal korosztályhoz, de a szívem, és a gondolkodásom nagyon fiatal, mivel a munkahelyemen, csak fiatalok dolgoznak a környezetemben, így jól ismerem a problémáikat, és a vágyaikat. Ha valakit érdekel a személyem, határainkon innen, és túl, írjatok bátran, én mindenkinek válaszolni fogok, és személyes levelezéskor, többet is meg fogok írni magamról annak, aki erre kiváncsi. Üdv. a fiuknak, sok puszi a lányoknak. Lajos.

Szerintem mindenki ugyanazért van ezen az oldalon amiért én.Igazából felesleges írnom bármit, hisz Te mindent értessz. Ugyan abban a cipőben jársz. Más a korod, más a lakhelyed, más az eddigi életed, más a munkád, más az érdeklődési köröd? Tök mindegy, Te is csak egyre vágysz: szerethess és szeressenek annyira amennyire vágysz! Ezt megkapni a legnehezebb a világon. Ezért vagyunk itt. Kortól,nemtől,végzettségtől,hitvallástól függetlenül. Vajon van-e recept arra,hogy ki milyen korú vagy érdeklődési körű embertől kapja meg a boldogság ízét? Ha lenne, nem lenne ennyi testi-lelki kielégületlen ember. Miért vagyunk ennyien magányosak?(35 éves házas,49 éves elvált,19 éves egyedülálló,stb)Na jó legyünk optimisták és mondjuk együtt: igen, én egy szeretere méltó ember vagyok sok-sok jó tulajdonsággal(kevés rosszal)akár Te is meghozhatod nekem a várva várt boldogságot, s lehet ez fordítva is, tehát ne fogd vissza magad legyél akár 50 vagy 20 éves,szőke vagy fekete hajú,barna vagy kék szemű,szegedi vegy pécsi,ápolónő vagy tanítónő mivel nem ez a lényeg.Az a végén derűl ki.Csak vedd a bátorságot és írj, akár nekem akár másnak.Másképp sose találod meg amit keresel.

Ákos dalainak nagyon elgondolkodtató szövegei vannak...
Nekem most ez a kedvencem:

Ákos : Ne fájjon többé

Az angyalok városa
Mostanra démonok otthona,
És a 7köznapok tüzén, látod
Porig ég a remény.
És szerelmünk palotáját lassan
Földig lerombolják a gépek,
Véget vetnek a csendnek,
A zenének hadat üzennek.

Magammal betakarlak,
Sebeim mosolyognak,
A vérem íze számban,
De ha most is elhibáztam...

Akkor
Gyilkos zenét írok
És kiöllek magamból
Hogy ne fájjon többé
Ami vagy.
Én gyilkos zenét írok
És kiöllek magamból
Hogy ne fájjon többé
Ami vagy!

Az a fegyver
A homlokomra csókol,
Ha már elegem lett a jóból,
Ha a véráldozat sem volt elég,
A világ elől nincs menedék.
És ez a pillanat
Ellök vagy elfogad?
Kívánjam vagy elkerüljem
Olcsó halálomat?

Magammal betakarlak,
Sebeim mosolyognak,
Én megjelöltelek,
De ha nem értetted meg...

Akkor
Gyilkos zenét írok
És kiöllek magamból
Hogy ne fájjon többé
Ami vagy.
Én gyilkos zenét írok
És kiöllek magamból
Hogy ne fájjon többé
Ami vagy!
Ne fájjon többé
Ami vagy!
Ne fájjon többé...
Ne fájjon többé!!!

Egy kis versrészlettel szeretném minden kedves "palackos"-nak kívánni,hogy legyen olyan karácsonya ,amilyet a szíve mélyén rejteget!

Vass Albert:Karácsonyi versek(részlet)

Karácsony készül ,emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek
hogy emberek lehessetek!

Sziasztok!!!

Ha különleges,szép szerelmes verset akartok olvasni,amely kifejezi mindazt,amit a szerelem jelent,és amit érzel mikor szerelmes vagy,akkor van egy vers,amit kötelező elolvasnod...ez az én kedvenc versem.

Juhász Gyula:Szerelem

Sziasztok,
mindenkinek ajánlom figyelmébe Giuseppe Tornatore filmjét, az Óceánjáró zongorista legendáját. Nincs benne vér, lövöldözés, van viszont nagyhalom csodálatos érzés, kérdések és válaszok az emberi lét értelmét illetően elrejtve a kockák között. Gyönyörű, felemelő (és fájdalmasan szomorú) történet egy zseniről, aki egy óceánjáró fedélzetén születik meg 1900-ban és egész életét a hajón éli le. Van benne fantasztikus színészi játék Tim Roth jóvoltából, érdekesség hogy a zongorajátékok alatt is az ő kezét láthatjuk, a szerep kedvéért megtanult játszani (nem is akárhogy). Végig követhetjük a hajó fedélzetén a világ változását a századfordulótól a második világháború végéig.
Szóval aki szereti az igényes, szépen fényképezett filmeket, amelyeknek még mondanivalója is van, annak mindenképpen ajánlom. Igényesebb tékákban meg lehet találni.

"They call me The Wild Rose,but my name was Alise day,
Why the call me it I do not know, for my name was Alise Day!"

Az kell a jó zenéhez,hogy mindenképp át tudd érezni amiről szól,amiért szól. Lehet az bármilyen müfaj, attól még jelenthet sokat.
Nagyon szeretek énekelni,lehet hogy jól is énekelek-mondjuk ezt egy szörnyü emlék,ami kb dec elején volt elvette a kedvem-.
De kérek mindenkit,hogy csak azt csinálja amit szeret.
És pl ne hallgasson divatból olyan zenét,amiben nem leli örömét!

"KI ide belépsz,hagyj fel minden reménnyel!"

Egy szőke,magas,vékony,hosszúhajú-hosszúcombú.iq:180 lány lennék én....szerintem--álmaidban.
Ehelyett egy fekete valaki vagyok,iróniával,pesszimizmussal,optimizmussal,melankóliával,felszabadultsággal,tüzzel és jéggel, szóval a minden vagyok én,misztikusan és utópisztikusan!
De emellett szeretni is tudok,ez vészjelző :) Ugyanis ha túlságosan megkedvelnélek,vagy érdekes lennél számomra..le se szálnék rólad. :D NA jóó..azért annyira nem szörnyü.
Lehet hogy az irásaim kicsit alpáriak..de csak olyanok mint az élet! HA irnál nekem,mindenképp olvass el belőlük,mielőtt a pokolba csöppennél!
@--"---

Erich Maria Remarqe-Szerelem és halál óráján

II. világháború idején játszódó történet,ami egy fiatal német katonatiszt életéről mesél.
Kitünő példája annak, hogy az álmodozókat, a különcöket, a reménykedőket...-és akik még egy kicsit naivak is-
milyen módon szúrják hátba és pusztitják el világuk,az élet megmaradt szépségeivel együtt.
Mert ezeket a megmaradt szépségeket, csak ezek a kis különcök értékelik...

Bulémia

Tudom, a cim,nem egy érzés hanem egy betegség.Ám én mégis leirom milyen a bulémia érzése,milyen bulémiásnak lenni.
Nem is olyan régen,kicsivel többet mutatott a mérleg,mint az normálisnak mondható. Valamit tennem kellett,mert úgy nem maradhattam.Elkezdtem tornázni és diétázni(mindenből ettem,de csak annyit hogy érezzem,csak 1-2 falatot).Igy jutottam el arra a szintre hogy a napi joghurt és 1 szendvics már sok volt..
Teljesen leépült a szervezetem,ezért -és a rengeteg unszolásra- újra normálisan ettem. Vagyis ettem volna. Egyszerüen nem birtam ha valami volt a gyomromban mert kövérnek éreztem magam..rögtön szaladtam kihányni.Ha erre nem volt lehetőségem,akkor este hazaérve hánytam.
Iszonyatos és kegyetlen módja ez a divat-fogyókúrájának.
Miközben a Wc feléhajolva görnyedsz,erőlködsz,folyik a viz a szemedből....
Én már csak sirni szoktam,mert rájöttem hogy könny potyog a szemeből,nem csak az erőlködés...
Ma is hánytam..tegnap kétszer is.
Mégsem tudom abbahagyni.... És hizok..Szépen szedem vissza a kilóim...
Nemérek el vele semmit! SENKI NEM ÉR EL VELE SEMMIT!

Tudom,hogy durva és szinte közszeméremsértő az a mit leirtam...de valakinek ezt is kell.
És szeretném megelőzni azt,hogy bárki is belekezdjen,mert soha nincs vége!
És mégegyszer BOCSÁNAT a durva kifejezésekért!

Megváltás

Hüvös szellő simitja arcom,
lelkemet elfedi a magány.
Mosolyommal rejtem a múltat,
csak a MEGVÁLTÁS jönne már!

Kénkővel kövezett utakra léptem,
s a visszaút...elveszett.
Hogy hová és mért tünt el éltem,
nem értem, s tudnom nem lehet!

Csókom csak szivedbe méreg,
s számba véred ize mar.
Az ördög büvös tánca ez,
s meglásd:megnyugszom hamar.

Valami áthasit sötét éjeken.
Karjába vesz, öleli testem.
Lázasan tépem le életem láncait,
s mi szép volt, már mind elfeledtem!

Ami elfogad: a bün.Ez éltet,
s kinok közt élve mégis eltemet.
S én nem hiszek, nem hihetek ilyeneket,
hogy örökkön érzéseim rabja leszek!

Hüvös szellő simitja arcom,
lelkemet elfedte a magány.
Mosolyom megölte a múltat,
s megváltás a halál!

Nekem ez az év igazán nehéz volt. Márciusban meghalt a sógorom. Igaz,hogy külföldön élt,de azért nagyon váratlanul ért a halála. Alighogy eltemették,két hétre rá elhunyt a húgom. Már azt hittem nem ér semmi bánat,de sajnos október elején itt hagyott a nagymamám. Azt hiszem nem volt irigylésreméltó ez az évem. Szerencsére nem voltam,és nem vagyok egyedül. Itt van az én drága párom,akinek a segítsége nélkül nem sikerült volna túljutnom a bánaton. Úgy érzem,hogy a szeretteink,akik elmentek mindig itt vannak szívemben. Amig emlékszünk rájuk,addig nem felejtjük el őket.

Sziasztok! Én igazán tudom milyen fogyatékosként élni. A párommal együtt azok vagyunk. A párom amig tudott menni,utcai rokkantkocsival közlekedett. Mindent Ő intézett a bevásárlástól kezdve a hivatalos ügyintézésig. Én kerekesszékkel közlekedem,de itthon megcsinálok mindent. Sajnos a párom egy év óta már nem tud felkelni az ágyból,de azért az élniakarása példa lehet mindenki előtt. Szerencsére azért van segítségem. Egy héten kétszer jön szociális gondozó,aki segít a hivatalos dolgokat,bevásárlásokat elintézni. Az emberek ugyanúgy viselkednek velünk szemben mint az egészségesekkel. Sokszor csodálkoznak rajtunk,hogy mindig vidámak vagyunk,nem lógatjuk az orrunkat. Azt mondjuk,hogyha búsulunk,akkor sem változik semmi. Arra gondolunk,hogy vannak nálunk súlyosabb fogyatékosok,akik még annyit sem tudtak,illetve tudnak megtenni amit mi. Nyitott vagyok mindenre. Szívesen levelezek mindenkivel.

Rika(51). Szevasztok! Szeretnék röviden bemutatkozni. Egy Pest megyei kisvárosban lakom a párommal együtt. Mivel mindketten mozgássérültek vagyunk,az internet hozza be a külvilágot a lakásunkban. Szeretek olvasni,keresztrejtvényt fejteni. Németül tanulok. Ha van kérdésetek szívesen válaszolok. Mindenkivel levelezek kortól és nemtől függetlenül. Minden érdekel. Ha inkább e-mailt írnátok,itt a cím:szalveta@vipmail.hu. Köszönöm,ha írtok,mert ez nekem sokat jelent. Kívánok mindenkinek kellemes estét,jó pihenést.

Egy érzés?....
Igen, most frissen él bennem egy érzés...
Inkább egy vágy! Egy vágy, ami olyan, mint egy szép üveggolyó. Gyönyörű, színes, csillog a fényben. Elindítom, hogy guruljon, szórja a fényt, gyönyörködöm benne, akarom, hogy más is lássa... Aztán valami történik! Lejtőre fut, egyre gyorsabban gurul, rohanok utána, elesem. Kezem, lábam összegabalyodik,többen kinevetnek, de nem törődöm velük. Mire felállok, még messzebb kerül, de én futok tovább, remélem, elérem, hisz' nem messze a lejtő vége! De ahogy leér, ezer és ezer legurult üveggolyó rejti szemem elől. Már nem ismerem meg....Sokan állunk ott értetlenül, csalódottan..

Sziasztok!
Ki is vagyok Én valojában?
Én egy Bp.i Nő vagyok 43 éves, aki Nagyon szeret netezni és tegnap éjjel ide talált a Palackpostára, nagyon megtetszett neki és rögtön regisztrállt is.Nagyon szeretnék megismerkedni,levelező partnert és barátokat találni,ha még létezik ilyen a neten.
Mindenkinek Válaszolok.Üdvözlettel Szilvia!

Én kezdetnek ide teszem fel ezt a Jószef Attila verset,
Kinek mi is jut eszébe erről a versről
József Attila

Amit szívedbe rejtesz

Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.

A szerelembe -- mondják --
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek --
a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.

Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szívedből szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szívedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!

Tulajdon képpen mi is a boldogság????????
A boldogság titka..


Egy kereskedő elküldte fiát minden emberek legbölcsebbikéhez, hogy tudakolja ki tőle a Boldogság Titkát. A fiú negyven napig vándorolt a sivatagban, míg egy magas hegyen álló pompás várkastélyhoz nem ért. Ott élt a Bölcs, akit keresett. Hősünk, ahelyett hogy egy szent embert talált volna ott, a vár nagytermébe lépve zajos forgatagba csöppent: kereskedők jöttek és mentek, a sarkokban emberek beszélgettek, egy kis zene- kar kellemes dallamokat játszott, s egy hatalmas asztalon a vidék legfinomabb ételei sorakoztak. A Bölcs mindenkivel beszélgetett egy kicsit, s a fiatalembernek két óra hosszat kellett várakoznia, míg rá került a sor.
A Bölcs figyelmesen meghallgatta, amikor vendége előadta jövetelének okát, de azt mondta, éppen nincs ideje arra, hogy a Boldogság Titkát elmagyarázza. Azt ajánlotta neki, hogy járja körbe a palotát, és két óra múlva jöjjön vissza. "De szeretnélek valamire megkérni - tette hozzá a Bölcs, és a fiatalember kezébe egy kiskanalat adott, amelybe két csepp olajat töltött. - Fogd ezt a kanalat, és figyelj, hogy útközben ne lötyköld ki az olajat."
A fiatalember így járkált föl- le a palota lépcsőin, és szemét le sem vette a kis- kanálról. Két óra múltán... [folytatódik]