Az összes üzenet időrendben

Emlékszem mindenkire, aki lelkemben valaha megérintett. Lehet, hogy csak egy mosolyt kaptam tőle, vagy egy szívből jövő, jó szót - mégis velem van most is. Akit az ember egyszer szeretetén át szemlélt, az nem válhat közömbössé soha. Mert ezek a szeretet-villanások néha többet érnek egy sokéves lélek-nélküli embertársi viszonynál... mert azok törlődnek a lélek emléktárából... de az őszinteség soha...

A szabadságtól. Attól, hogy két ember egymás kezét fogva képes fejlődni. Attól, hogy hónapok, évek múltán is bele tudunk nézni egymás szemébe úgy, hogy az isteni létezőt látjuk meg benne.

Nem hinni kell - TUDNI... és azt a tudást élni nap mint nap, a tőlünk telhető legfényesebb tökéletességgel...

Az ajándék akkor őszinte, ha nem vársz érte semmit... ezt nevezik az adhatás gyönyörűségének...

Ha nem vagy képes a csöndre, arra, hogy egyedül légy önmagaddal - akkor félsz. És a félelem magányt szül. Egyre kínzóbb, fájdalmasabb magányt, amely még inkább távol tartja tőled az embereket.

Az igazi bolodgság az elengedés következménye... amikor nem akarsz birtokolni, nincs benned félelem sem... és olyankor a legnagyobb csodákat nyújtja feléd a világ...

Az ember sosincs "készen", az ember örökké halad az Úton, tanul és megint csak tanul... Tanulni vagyunk itt a Földön... És lehet, hogy ő itt tart, te meg ott - de az is lehet, hogy valahol, egyszer összefut az út, a két élet, mert taníthatjátok egymást... Hálás vagyok mindazoknak, akik engem tanítanak, bárhogyan essen is az adott tanítás, az adott pillanatban... a fájdalom is lecke, talán a legnagyobb... minden érzés és történés gazdagabbá tesz minket és sosem tudhatjuk, mely találkozás, vagy cselekedet lesz az, amelyből megérthetjük végre, honnan jöttünk és hová tartunk...

Miért menekül az ember önmaga elől? Ez szerintem az egyik legfontosabb kérdés a világban...

Az őszinteség, a tisztán, álarcok nélkül megélt út, saját arcunk felismerése és felvállalása, az egység...

A természet tükröt tart eléd és kíméletlenül rákérdez: vajon az igaz utat járod-e? A természetben, a természetnek nem lehet hazudni. A civilizált, városi lét az, amely mázzal keni be az arcodat, amely trendekre hívja fel a figyelmedet, amely eltompítja lelked való hangjait.

Jeszenszky István, az egyetlen magyar származású sarod művész nemrégiben új CD-vel jelentkezett, amelynek címe Fényhozó. Az alcím is sokat elárul a zene különlegességéről: Gyógyító Varázshang. A lélek gyógyírjáról bővebben olvashattok a www.miracles.hu oldalon, vagy a decemberi Fényhordozók internetes magazinban (www.feny.lapja.hu).

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe Szepes Mária munkáit, amelyek Rólad szólnak, a kereső, a szépségre szomjazó, az igaz lelkű emberről. A ma 98 éves világhírű írónővel hamarosan interjú olvasható, a Fényhordozók internetes magazinban (www.feny.lapja.hu).

Sokféle barátság van....Testi-lelki, jóban-rosszban, felületes, érdek, stb.....
Honnan tudjuk ki az "igaz" barát? Mi határozza meg? A nagy tettek, az idő hossza? Az, hogy azonosulni látszik velünk? Vagy csupán a mi érzéseink, hogy azt akarjuk hinni: Ő barát? S ha elmúlik, eltűnik az életünkből mint a szivárvány az égről, akkor azt mondjuk, - nem is volt barát!
A barátság átmeneti állapot talán...Ritka kivétel ha nem így van, és örülök ha vannak ellenpéldák. Épp oly' nehéz megtalálni, mint az igaz szerelmet.
Egy életen át vágyunk rá.

Nekem az őszinteség, az egymás iránti tolerancia, egymás elfogadása -érdekek nélkül- a legfontosabb.
Igazi összetartozást már nagyon régen éreztem, noha házasságban élek közel 30 éve...Különböző érdekek húzódnak hosszú kapcsolatunk hátterében, gondolom nem én vagyok az egyedüli e téren.
35-50 közötti hölgyekkel leveleznék, akik hasonlóan magányosnak érzik magukat, s bármiről tudnak őszinték lenni.

Az internet adott nekem egy olyan közösséget,ahol megtaláltam az érdeklődési körömet.Sokáig keresgéltem kutattam míg felfedeztem magamban a valóságot...és mit is vajon?...azt hogy hol is a helyem?..Több fórumon megfordultam.Sok netes-virtuális barátom akadt.Nagyon jókat csevegünk,nevetünk..olykor találkozunk.Jó érzések vesznek hatalmukba...Hurrá!Hát én nem vagyok egyedül.Kinyílhattam a világ számára.Optimistán nézem a jövőmet...Igen-igen!..ilyen hangulatban,találtam meg a nekem való igaz barátomat.S mire is jó ez nekem?...a gondjaimat van hol,van kivel megbeszélnem,mégha ritkán találkozunk is.Jó érzés vesz hatalmába.Mindeközben a fórumokon is megtaláltam azokat a helyeket és embereket,akikkel hasonlóan gondolkozunk.Menet közben felfedeztem magamban azt az oldalamat,mit nem is sejtettem.A gondolataimat az írásban találtam meg.
A jelen világa arra késztetett,hogy én is beleszóljak a közéletbe.Ennek megfelelően olyan honlapokat kerestem,
ahol mindezt megtehettem.Ettől olyen érzetem fakad,hogy fontosnak tartom a véleményemet...legalábbis úgy hiszem...
na ez a kibeszélő show...így nevezem.Aztán olyan jól érzem magam...és ez nagyon fontos számomra.Ajánlom mindenkinek.
Ha valakit érdekel honlap címeket küldhetek.

Nézd meg a www.hit.hu oldalát.Ha azt szeretnéd hogy megváltozzon az életed fogadd be jézus krisztust a szívedbe.Jézus régen és ma mindörökké ugyanaz!meggyógyít minden betegségedből.sziasztok!Élő adás:vasárnap 11_orakor.

Az élet sajnos szomoru de szebbé tudjuk tenni mi saját magunk.Egy barát legalább én szerintem és az én elveím szerint, jobban roszban egyűtt kell lenűnk. Igy az interneten keresztűl mivel személyesen nem ismerjűk a hölyet vagy urat talán egy kicst nehezebb de a sors ki fűrkészhettetlen.
"ha tuc adj egy jo tanácsot ha nem akor inkább halgas"

Rodika vagyok és sokat rolam nem monthatok csak anyit hogy férjezet vagyok és boldogan élek a férjemel és a négy gyerekkel,ha van idöm akor netezek és szeretném ha barátokra lelnék a világ minden tájárol,legalább a neten keresztül mert a munkám és a család miat utazni nem tudok igy akor csak a posta palack révén tudok barátokra lelni.
A család után a barátok, amit a mai világban nagyon nehezen találsz igazi barátokat mivel utálom a plétykákat.
Szóval rolam enyi.
Szép az élet ha azzá tészük.

Érdekelnek emberi sorsok, érdekes életutak. Imádok beszélgetni, levelezni,ezért is örülök ennek az oldalnak,miveL lehetőségem nyilik,hogy hasonló beállitásu emberekkel találkozzam a világhálón.Alkalmam nyilt már igy levelezni érdekes emberekkel. Persze volt olyan is ,amikor l-2 levélváltás után végeszakadt a levelezésnek.Nagyon egyszerüen élő emberek életéből, tapasztalataiból is tudunk tanulni, ha kellően nyitottak vagyunk.

Van amikor jó a magány. Rendezem a gondolataimat, megszünik a máskor oly vágyott nyüzsgés, és úgy érzem, rendbe tehetem a lelkemet. De ez nem hosszantartó állapot. És igazából, ha végig gondolom, ez csak a csönd utáni óhaj.
Legtöbbször bánt a magány. Egyedül élek évek óta. Igaz velem van 2 gyermekem. De mégis egyedül érzem magam. Az a rész hiányzik leginkább, amikor a velem egyértelmi szinten élő emberrel folytathatok kommunikációt, amikor a simogatás már nem gyermeki szeretet, hanem érzéket kavaró.
Számomra ez igazán a magány. Biztos igaza van annak, aki azt írja, hogy társaságban kell élni, illetve csak az agyunkban érezzük a hiányt. De valószínüleg, ha ezt írja, nincs egyedül. Van aki hozzáérjen, van aki beszél vele, s van aki, ha hallgat is, de megérti őt.
Kr.